Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Gluténérzékeny vagyok-e?

Gluténérzékeny vagyok-e?

A gluténhez kapcsolt betegség - mint amilyen a gluténérzékenység - a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, amelyet bizonyos gabonafélékben található növényi fehérje, a glutén vált ki az erre érzékeny embereknél. A cöliákia (gluténszenzitív enteropathia) hosszú időn át lappanghat, kései felismerése súlyos felszívódási zavarokhoz és tápanyaghiányhoz vezethet.

A gluténnal összefüggő betegségek mindegyike meglehetősen összetett, egész szervezetet érintő problémák. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek és bármely életkorban jelentkezhetnek. Egyeseknél a tünetek enyhék, akár fel sem tűnnek a betegnek, mások számára pedig mindennapos problémát jelentenek. Akad olyan is, aki más problémával, betegséggel kapcsolja össze a tüneteket.

Fontos megemlíteni, hogy sokan azonos betegségnek vélik a cöliákiát, a búzaallergiát és a gluténérzékenységet, azonban más-más betegségekről van szó!

A gluténhez kapcsolt betegségek fajtái

Több betegség is úgy él a köztudatban, mint gluténérzékenység. Valójában a cöliákia (régi nevén lisztérzékenység), a búzaallergia és a gluténérzékenység vagy -intolerancia hasonló tünetekkel járnak, de a problémák hátterében több tényező és különböző okok vannak. Közös bennük, hogy mindhárom betegséget gluténhez kapcsolt betegségeknek, vagy glutén-függő betegségeknek nevezzük.

A cöliákia (gluténszenzitív enteropathia) egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség. A táplálkozással bevitt glutént (amely fehérje megtalálható a búzában, rozsban, árpában) nem tudja feldolgozni a szervezet, s bonyolult kölcsönhatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, valamint az immunrendszerrel, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a saját szövetek ellen.
Cöliákiánál egész szervezetet érintő betegségről van szó: nemcsak emésztőrendszeri panaszokat, hanem egyéb szervek (pl. csontrendszer, bőr) károsodását is okozhatja. A vékonybél nyálkahártyája ellen irányuló immunfolyamat következtében pusztulni kezdenek a felszíni sejtek (az ún. bélbolyhok), ezáltal csökken a tápanyagok, a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása, majd felszívódási zavar alakul ki, ami komoly hiánybetegségekhez vezetnek! Ezek a hiánybetegségek azok, amik az egész szervezetre kihatnak, káros hatásai nehezen visszafordíthatóak!

A búzaallergia (vagy másik nevén gabonaallergia) esetében a tüneteket a búza fehérjeire (amiláz és tripszin inhibitorok) adott kóros immunválasz okozza. A gabonaeredetű élelmiszer, étel allergénként viselkedik. Kialakulásában a búzában található IgE-antitestek központi szerepet játszanak. Az allergiának egy változatában azonban nem ez az antitest felelős az allergiás folyamatért, így nehéz a pontos diagnosztizálása.
Létezik olyan gluténérzékenység, amely nem búzaallergia, illetve a cöliákiától is különbözik. Ez a nem-cöliákiás glutén szenzitás (rövidítése: NCGS). Az NCGS nehezebben diagnosztizálható, azonban elmondható, hogy hasonló (de enyhébb) tünetek jelentkeznek, mint autoimmun cöliákia esetén. A betegség e specifikációjánál nincsenek igazolt adatok arra vonatkozóan, hogy mi váltja ki. A diagnózis igazolásában is fő eszköz a kizárásos diéta, mivel ebben az esetben a vérteszt és a bélbiopszia is negatív, nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, amely egyértelműen igazolná a betegség fennállását.

A cöliákiás gluténérzékenység oka

Az emberek egy része öröklött glukénérzékenységre való hajlammal rendelkezik. Öröklődő betegségről van szó, így ha a családban már van cöliákiás beteg, nagyobb a valószínűsége, hogy a többi családtagnál is megjelenik a betegség. A hajlamot okozó gének még nem bizonyítottan ismertek, de bizonyos sejtfelszíni antigénekkel hozhatóak összefüggésbe (HLA-DQ2, HLA-DQ8). Ezeknek a molekuláknak a segítségével tudja az immunrendszer megkülönböztetni a saját szervezetet az idegenektől. A cöliákiára hajlamos egyének csak egy részénél alakul ki a betegség, de még nem tisztázott, hogy melyik életszakaszban és miért. A gluténérzékenyeknél a glutén (más néven sikér) indít el egy autoimmun folyamatot, amely során a sejtfelszíni molekula és a gabonafehérje képesek összekapcsolódni. A szervezet idegennek véli azt és küzdeni kezd ellene, ellenanyagot kezd el termelni a saját szövetek ellen. A cöliákia gyakran más autoimmun betegségekkel társul.

Kísérőbetegsége lehet:
- az egyes típusú cukorbetegség,

- pajzsmirigy problémák.

A gluténérzékenység jelei / A gluténérzékenység tünetei

Akár cöliákiáról, akár búzaallergiáról vagy nem cöliákiás gluténérzékenységről van szó, a tünetek hasonlóak. Cöliákiás gluténérzékenyeknél a vékonybél nyálkahártyájának súlyos sorvadása (vékonybélboholy-pusztulás) jön létre. Mivel a tápanyagok felszívódásának jelentős része a vékonybélben található bélbolyhokon keresztül történik, a tápanyagok optimális felszívódása nem jön létre, így az elfogyasztott táplálék a szervezetben nem tud hasznosulni és felszívódási zavar alakul ki.

A gluténérzékenység klasszikus tünetei:

- (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás
- zsírfényű széklet
- étvágytalanság, fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)
- tejcukorérzékenység (laktózintolerancia)
- fogzománc hibák, korai fogromlás
- rendszeresen visszatérő afták a szájban
Ezek a tünetek nem mindig erőteljesek, azonban amennyiben cöliákiáról van szó, annak csendes lefolyása pontosan olyan veszélyes, mintha intenzívebben érzékelhetőek volnának a tünetek. Nagyon figyeljünk oda, bármelyiket észrevesszük magunkon, cselekedjünk: vizsgáltassuk ki magunkat, és ha ez megvan, hagyjuk el étrendünkből a glutént Teljesen!

Nem emésztőrendszert érintő tünetek (főként a vitaminok, ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása miatt):

  • vashiány, vérszegénység (a nem megfelelő vas- és B12-felszívódás miatt)
  • fáradékonyság, (migrénes) fejfájás
  • súlyproblémák
  • hajhullás, körömtöredezés
  • izomfájdalom, izomgyengeség (a kálium és magnézium nem kielégítő felszívódása miatt)
  • csontritkulás, csontdeformitások (a kalcium és D-vitamin nem megfelelő hasznosulása miatt)
  • menstruációs problémák
  • pikkelysömör (psoriasis), bőrtünetek (hámló és erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén)
  • Duhring-betegség (csalánkiütésre hasonlító hólyagok a bőrön)
  • egyéb autoimmun betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, ízületi betegség)

Gluténérzékenység vizsgálat

Cöliákia gyanúja esetén különböző vizsgálati lehetőségek jönnek szóba. Végezhető egyrészt genetikai vizsgálat (Cöliákia HLA DQ2 és DQ8 vizsgálat), mely a betegségre való hajlamot mutatja meg. 

Amennyiben a problémában érintett nem tart gluténmentes diétát, akkor elsősorban vérvizsgálat végzendő. A vérből a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Jelenleg az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specifitása is 99% fölötti.

Amennyiben a cöliákiás gluténérzékenység létét pozitív laboreredmény igazolja, javasolt lehet a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele és szövettani vizsgálata. Az ekkor észlelt, autoimmun betegséget igazoló eltérések a következők: boholyatrófia (sorvadás), nyálkahártyában emelkedett nyiroksejtszám.

Búza allergia esetén a betegség igazolására megfelelő a laboratóriumi vérteszt. Azonban a vérteszt önmagában nem perdöntő, a tünetek jelentkezése esetén mindig szakorvosi diagnózis felállítása szükséges!
Amennyiben a búza allergia és a cöliákia is kizárható, de a tünetek nem múlnak, továbbá más betegség nem állhat a hátterében, érdemes nem-cöliákiás gluténérzékenységre gyanakodni. Az elmúlt évek orvosi szakirodalma igazolja a gluténérzékenység létét, azonban még nem felderített, mi okozza pontosan. Így a gluténérzékenység igazolására gyakran a kizárásos diéta nyújt lehetőséget.
Fontos, hogy ezeket a vizsgálatokat elvégezzék, mert a tünetek hátterében több kórkép is állhat. Gyakran okoz hasonló tüneteket a Crohn betegség, az IBS, a tejcukor érzékenység, ételallergia stb. A különböző betegségek eltérő diétát és terápiát igényelnek. Nem ajánlott az orvosi konzultáció és vizsgálatok előtt önállóan diétába kezdeni, mivel az öndiagnosztika nem csak a téves kezeléshez vezet, de a glutén kizárásával a szervezetben annyira lecsökken az ellenanyag, hogy a vizsgálatokkal nem mutatható majd ki az esetleges érzékenység. A vizsgálat eredménye ezekben az esetben álnegatív lesz.

Fontos, hogy a hagyományos allergia tesztek nem vizsgálják az autoimmun gluténérzékenységet! Az ételintolerancia tesztekben található glutén kifejezés szintén nem az autoimmun gluténérzékenység jelenlét igazolja!

Glutén érzékenység kezelése

A glutén érzékenységre jelenleg gyógymód nem létezik, azonban megfelelően összeállított diétával nagyon jól karban tartható. Az autoimmun betegségek köréből egy jól kezelhető betegség, mivel cöliákia esetén pontosan meghatározható, hogy mely anyag váltja ki a folyamatot (a glutén). Amennyiben a táplálék nem tartalmaz glutént, úgy a szervezet önpusztító folyamata leáll. Ezért a glutén érzékenység gluténmentes diétával jól kezelhető, a megfelelő étrend követése mellett a szervezet képes regenerálódni. A gluténmentes diéta egész életre szól! Kis mennyiségű, de rendszeres gluténfogyasztás is nagyon káros.

A glutén a 14 jelölésköteles allergén egyike. 2014. december 13-ától nemcsak az előre csomagolt élelmiszereken, hanem a nem előre csomagolt, a forgalmazás helyén csomagolt termékeken és a közétkeztetésben, vendéglátásban (pl. étlapokon) is fel kell tüntetni.

A tiltólistás gabonafélék: búza, rozs, árpa, durumbúza, tönkölybúza, kamut búza, tritikale.
Továbbá a felsoroltakból készült (pl. pelyhek, őrlemények) és azokat alapanyagként vagy adalékanyagként tartalmazó ételek, élelmiszerek (búzakeményítő pl. a felvágottakban) fogyasztása is kerülendő!
A zabfogyasztás örök kérdés a cöliákiában szenvedőknél. „Károsító” fehérje nem található benne, de Komoly gondot jelent a zab gluténnal való szennyeződése (betakarítás, szállítás, csomagolás során). A gluténmentesként vagy nagyon alacsony gluténtartalmúként megjelölt élelmiszerekben csak olyan zab használható, amelynek termesztése, előkészítése és/vagy feldolgozása során kifejezetten kerülték a búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival való szennyeződést, és amelynek gluténtartalma legfeljebb 20 mg/kg.

Kutatások szerint a zabban található fehérje, az avenin hasonlít a tüneteket kiváltó gliadinhoz, és az érintettek egy részénél ez indíthatja el a károsító mechanizmusokat. Egyes kutatások szerint az avenin kis mennyiségben okoz immunrendszeri elváltozást, viszont a zab nagy mennyiségben (napi 100 grammnál több) történő fogyasztása vált ki immunválaszt. Mindezekből következik, hogy ha a zab garantáltan gluténmentes is, fogyasztása mindig egyéni elbírálás alá esik, sok esetben belefér a gluténérzékenyek étkezésébe.

Mi törekedtünk arra, hogy létrehozzuk a lehető legjobb minőségű gluténmentes lisztkeverékeket, amely szénhidrát tartalmát tekintve (6gr alatt/100 gr) is egyedülálló!-így nem kell attól tartanod, hogy elhízol tőle. Ezen lisztkeverékek felhasználása roppant egyszerű, semmilyen rutint vagy tudást nem igényelnek, csupán pár percet vesz igénybe az elkészítése. Próbáld ki Te is.

 

(forrás: allergiaközpont)