Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Kalória számítás - Hogyan és miért

Miért számolunk kalóriát a ketogén diétában vagy általában bármilyen diétában?

A kalóriaszámolástól irtóznak az emberek. Ennek fő oka az lehet, hogy nem tudják a kalóriáját a különböző táplálékoknak, így ezzel nem akarnak foglalkozni, vagy egyszerűen úgy gondolják annyira nem fontos ez a dolog számukra.

A ketogén diéta kezdetén, meg lehet azt tenni, hogy csak a szénhidrátot számoljuk, abszolút nem foglalkozunk a kalóriákkal és még így is fogyhatunk az elején! Ekkor átáll a szervezet a szénhidrát használatáról a zsír használatára és ketózis* állapotába kerül. Ebből az következik, hogy elkezd fogyni. Viszont egy idő után eljut abba az állapotba, hogy annak ellenére, hogy mindent jól csinál, mégsem képes fogyni. Vajon miért? Erre a válasz nagyon egyszerű, ugyanis a szervezetünk a saját zsír felhasználása helyett az elfogyasztott zsírokat fogja ketonokká** átalakítani, és ebből fogja fedezni a számára megfelelő mennyiséget és bár hiába nagy ketózisban lesz a szervezetünk mégsem fogunk tudni fogyni. Ennek következtében a saját zsírunkból kell fedezni az energia hiányt, tehát energia deficitben (hiányban) kell, hogy legyünk. Ekkor fog megtörténni a folyamatos és tartós fogyás.

Azt gondolná az ember, hogy minél nagyobb kalória deficitet hozunk létre, annál jobban fogunk fogyni, de a szervezetünk nem egy gépezet. Hiszen csak picivel kell alá lőni a kalóriát, azaz kicsi energia deficitet kell létrehozni a szervezetnél és ez által fog ténylegesen működni a fogyás. Ellenben ha túl nagy deficitet (vagyis hiányt) hozunk létre a szervezet, éhezési állapotba fog kerülni. Ez azt jelenti, hogy a saját testzsírunk tartalékolásra kerül, mint energiaforrás ennek következtében pedig nem történik testsúly csökkenés.

Többféle módszer létezik arra, hogy tudjuk, mennyi kalóriára van szükségünk. Kiszámolhatjuk képletek-, vagy kalkulátorok alapján. Azonban talán a legkönnyebb kalóriaszámolás a következő: a diétánk kezdetekor, ne változtassunk semmit az étrendünkön. Annyi a teendőnk, hogy két héten keresztül együk ugyanazt, amit eddig és mérjük meg a testsúlyunkat (testtömeg), illetve ehhez annyi a plusz feladat, hogy ezeket a tápanyagokat, amiket eszünk felvezetjük a kalóriájukkal együtt egy alkalmazásba vagy táblázatba. A két hét leteltével ismét mérjük meg magunkat.

Többféle kalória lehetséges: lehetünk kalória deficitben ilyenkor fogyást tapasztalunk. Lehetünk, kalória többletben ekkor hízunk, valamint ha nem változik a testsúlyunk ezt fenntartási kalóriának nevezzük.

A két hetes mérés, szorgos jegyzetelés után és ezen információk alapján már van egy stabil pontunk, amihez viszonyíthatunk. De ahhoz, hogy teljesen megértsük, hogy mi történik a szervezetben két fogalmat meg kell ismernünk, mindkettő egy-egy angol kifejezés rövidítése:

  • BMR (Alapanyagcsere): minimális kalória, amely akkor szükséges a szervezetnek, amikor kómában van. Az alapvető testi funkciókat segíti pl.: légzés. Ebben mozgás nincs.
  • TDEE (Összes napi energiafelhasználás): napi megbecsült kalória érték, ebben már benne van ezen alapanyagcsere fölött az is, hogy milyen aktivitást végzünk.

S ha ez az utóbbi, az egyszerűbb mechanikus úton számoljuk ki a kalóriákat, az még mindig pontosabb, mint bármilyen dolgot számítanánk kalkulátorral.

Akkor most a megszerzett tudásunk alapján nézzük meg, mit is kell tenni a két hét után ahhoz, hogy fogyjunk.

Segítségül vegyünk egy példát: tegyük fel, 80 kg-os férfi vagyok. A két hét alatt összeadtam az elfogyasztott kalóriát ez napi 2300 kcal, és a súlymérésnek köszönhetően tudom, hogy 0,5 kg-ot híztam. Fontos, és el nem hanyagolható információ, miszerint 3500kcal felel meg 1 kg-nyi tömegnövelésnek, ha ezt elosztjuk 7 nappal 500 kcal-t kapunk. Tehát, ha én 0,5 kg-ot híztam, akkor 250kcal-val vagyok többletben, s ha ezt kivonjuk a 2300 kcal-ból akkor megkapjuk, hogy 2050 kcal a fenntartási kalóriánk, tehát ezzel nem fogyunk és nem is hízunk. Ha még ebből fogyni szeretnénk, heti 1 kg-ot akkor le kell vennünk a napi 500 kcal-t, így 1550 kcal-t kapunk,  tehát ezt tudjuk fogyasztani. Ennek kapcsán van még egy nagyon fontos szabály, miszerint a napi 1200 kcal alá sosem megyünk! És, hogy miért van ez a szabály? Mert ekkor már az alapanyagcsere alá megyünk és ez által meg fog torpanni a fogyásunk.

Minden bizonnyal ez a legegyszerűbb módja, hogy a józan eszünk használatával, hogyan állíthatjuk be a kalóriánkat. Ugyanakkor az sem elhanyagolható tény, hogy ezen adatok alapján megtudjuk miért szükséges számunkra a kalória.

A ketogén diétában pedig be kell tartanunk az arányokat, miszerint: 75% zsír, 20% fehérje és 5% szénhidrát.

Sok sikert a fogyáshoz.

 

 

 

*Ketózis: Az a folyamat, amikor a test, a szervezetben lévő zsír bontásakor keletkező ketont kezdi el használni, mint energiaforrást. Nem pedig a megszokott cukrot, azaz a glükózt. A szervezet a zsírt “égeti” el és ennek a hatására a személy lehelete aceton szagúvá válik.

**Keton : Szerves oldószer, tehát olyan anyagból készült, amely eredetileg élő szervezetből származik (pl. kőolaj, alkohol) és felold más anyagokat. Erősen szagos, nagy részben a vegyiparban használják és ott is állítják elő. Érdekesség, hogy a test működése közben is keletkezik, ennek a folyamatnak a velejárója, hogy a személy lehelete aceton szagú.

A szó eredete nem bonyolult: a magyar nyelvbe a németből érkezett, aminek a jelentése aceton, ami szerves oldószer. A színtelen, szagos folyadék a körömlakklemosóban is található. Az aceton, a latin acetum, ecet szóból származik.

Tartalomhoz tartozó címkék: Kalória számítás